Dr. Puskás István
Az Országos Közegészségügyi Központ egész országra kiterjedő reprezentatív felmérései alapján Magyarország négyötödén az ivóvizek jódtartalma elégtelen és valamennyi megyére kiterjedő széleskörű orvosi vizsgálatok is (tapintásos, ultrahangos golyvavizsgálat, vizelet jódtartalmának meghatározása) megerősítik, hogy a lakosság jódellátottsága hiányos és az egész országban szükséges lenne a jódpótlás általános bevezetése.
A jódhiányos állapot
Az orvosi irodalomból ismert, hogy az emberi szervezetben a jódhiány súlyos betegségek forrása, mivel az úgynevezett „anyagcsere piramis” csúcsán levő két fontos hormonnak (tiroxin és trijód-tironin) esszenciális alkotóeleme, melyeket a gége alatt elhelyezkedő pajzsmirigy termel.
A tiroxin és a trijód-tironin szerkezete
A golyvás megbetegedés és a szervezet jódhiánya közötti összefüggést 1917-ben fedezték fel, amikor két amerikai kutató – Marine és Kimball – kimutatta, hogy a golyvás vidékeken a talaj, az ivóvíz és emiatt a lakosságnak a táplálkozása is roppant szegény jódban. A golyvás megbetegedés és a jódhiány összefüggését bizonyítja, ha pótolják a szervezetből hiányzó jódot, eltűnik a golyva.
A teljesség kedvéért megemlíteni szükséges, hogy nem csupán a jód hiánya okozhat golyvát, hanem többek között az is, ha túlságosan „meszes” az ivóvíz vagy fokozottabb a fluor bevitel, mivel pl.: a kalcium vagy a fluor magasabb koncentrációban történő bevitele csökkentheti a jód pajzsmirigybe történő beépülését illetve a hormonok bioszintézisét. A jód elemgyakorisági sorrendben a 60. helyen áll és a földkéreg minden formájában átlagosan 0,3 gr jód rejlik. A tengervízben viszonylag kis töménységben van jelen de bizonyos vizi növények, algák és tengeri füvek feldúsítják szervezetükben, pl.:a laminaria nemzetségbe tartozó barna moszatokban 0,45 százaléknyi jód van van. A jódtermelés elsőként Franciaországban, Japánban és Skóciában indult meg. Ezekben az országokban a tengeri növények hamujából vonták ki a jódot. 1840 óta, amikor felfedezték, hogy a chilei salétrom telepek anyagának 0,1 százaléka jód, a salétromsav gyártásakor visszamaradó lúgból szintén nagy mennyiségű jódot gyártanak. Végül néhány ásványvízben is megtalálható a jód így pl.: Magyarországon a Sóshartyáni forráskút világviszonylatban is egyedülálló magas jódtartalmú és összetételű gyógyvize jódhiányos állapot kezelésére és megelőzésére egyaránt alkalmas.
Golyva (struma)
Amennyiben a szükséges mennyiségű jód a szervezetben nem áll rendelkezésre, a pajzsmirigysejtek száma megnő, mivel csak a nagyobb tömegű pajzsmirigy képes több hormont termelni, hogy a szervezet jódhiányát kompenzálja. A pajzsmirigy látható megnagyobbodását golyvának (strumának) nevezik, mely csökkent és fokozott pajzsmirigy működésnél egyaránt kialakulhat. A golyvaképződés leggyakoribb oka a jódhiányos táplálkozás. Sajnos, a golyvagyakoriság mértéke az Országos Egészségügyi Központ 1994-97 között 19 megyében és Budapesten végzett felmérései alapján a WHO (Egészségügyi Világszervezet) program által javasolt 5%-ot jóval meghaladja az általános iskolák I-IV osztályos fiútanulói körében. A legrosszabb eredményeket Zala- (23 %), Veszprém (20 %) és Szabolcs Szatmár megyékben regisztrálták, de más megyék kisebb területein és vonzáskörében is 20 % feletti golyvagyakoriságot mutattak ki.
Összefoglalva megállapítható, hogy Szolnok, Hajdú-Bihar- és Békés megyék bizonyos körzeteinek kivételével az egész ország területe jódhiányosnak minősíthető, mivel a vizek- föld- jódtartalma alacsony és az egész táplálkozási láncból (növény- állat- ember) hiányzik a napi szükséglet kielégítéséhez elégséges jód jelenléte.
Napi jódszükséglet
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai (WHO, UNICEF, ICCIDD) 1996-ban kiemelt témaként tárgyalták a jódhiány-betegségek körét, megelőzésének fontosságát és definiálták a napi jódszükségletet.
Ajánlott napi jódbevitel egyes korosztályoknál:
| 12 hónapos korig | 50 μg |
|---|---|
| 6 éves korig | 90 μg |
| 7-12 éves korig | 120 μg |
| 13 éves kor felett | 150 μg |
| Várandós és szoptatós kismamák | 200 μg |
- Igen fontos a napi jódszükséglet biztosítása hormonfunkciók szempontjából aktív életperiódusokban, mint pubertás, terhesség, szoptatás vagy változás kora.
- Várandós kismamáknál az elégtelen jódbevitel a magzat maradandó idegrendszeri károsodását okozhatja, súlyos jódhiányállapotban gyakoribb a spontán abortusz, koraszülés valamint az újszülöttkori halandóság is.
- Szoptatós kismamák számára különösen fontos a megfelelő jódbevitel biztosítása, mivel az anyatejes táplálás során a tejben kiválasztódó jodid biztosítja a csecsemő jódszükségletét.
- Pubertáskorú gyermekek körében kiemelt jelentőségű a napi jódszükséglet biztosítása, mivel ennek hiányában biológiai fejlődésük, fizikai-szellemi teljesítőképességük csökken, az anyagcsere lassul és az idegrendszer működése is zavart szenvedhet. Ennek megelőzése céljából pl.: a Német Táplálkozástudományi Tanács napi plusz 200 μg jódpótlást ajánl jódozott konyhasó alkalmazása mellett a pubertáskorú gyermekek részére.
A jódpótlás népegészségügyi jelentősége
A golyva, a súlyosabb jódhiányállapot már látható megnyilvánulása (morfológiai markere), melynek kialakulásához több hónap illetve év szükséges. Ugyanakkor már a mérsékelt jódhiányállapot a magzati és a gyermeki szervezet fejlődésének korai szakaszaiban is anyagcsere-zavarokat, ideg és immunrendszer károsodását okozhatja, mely súlyosabb formái maradandó változás (alacsonyabb értelmi szint, elhízás, lelki visszamaradottság stb.) előidézői lehetnek. Újabban a hagyományos „golyvacentrikus” felfogást felváltó „jódhiány betegségek” fogalomkörét alkalmazzák a jódhiány következtében létrejövő betegségek károsodások és zavarok széles spektrumára.
Az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése 1966-ban nemzetközi egyezmény keretén belül egy akciótervet dolgozott ki a jódhiány megszüntetésére, melyet 151 államfő (ill. megbízottja) írt alá. E szerint a jódhiány okozta betegségek megelőzhetőek és felszámolhatóak az életkor szerinti jódpótlás folyamatos biztosításával.
Magyarországon az Országos Jódbizottság ajánlása szerint a jódhiányos állapot és jódhiányos golyva megelőzésére és kezelésére az alábbi készítmények alkalmasak:
- Jodid 200 és Jodid 100 tabletta
- Jodid plusz (50 μg jodidot tartalmaz)
- Jódaqua gyógyvíz (ml-enként 100 μg jodidot tartalmaz)
- Jodid tartalmú multivitamin készítmények (valamennyi 150 μg jodidot tartalmaz, Multivitamin 25, Centrum, Materna, Actival stb.)
Figyelemreméltó tény, hogy az Országos Közegészségtudományi Intézet vezetésével az ország golyva-endémiás észak-keleti megyéiben már az 50-es években is komoly sikerrel alkalmazták a fentiekben szereplő Jódaqua gyógyvizet, mely a golyva megelőzésében és kezelésében igen hatékonynak bizonyult. Legutóbb a Budai Gyermekkórház végzett összehasonlító vizsgálatokat napi 1 ml Jódaqua gyógyvíz (100 μg) valamint napi 100 ill. 200 μg jodidot tartalmazó tabletta hatékonyságának értékelésére.
A 6 hónapig tartó vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolták a Jódaqua kiemelkedő biológiai aktivitását, amely világviszonylatban is egyedülálló magas jód és további 15 komponens együttes hatásának tulajdonítható.
A jódhiány megelőzése csak a rendszeres jódbevitel biztosításával oldható meg, így a jódpótlás legcélszerűbb és legolcsóbb alternatívája a jódozott konyhasó mellett vagy helyett a Jódaqua gyógyvíz széleskörű alkalmazása lehet, melynek hatékonyságát közel fél évszázad orvosi vizsgálatai és tapasztalatai igazolják.
Mindenek előtt azonban a jódprevenció nemzeti szinten történő megvalósításához szükséges a lakosság felvilágosításának fokozása, mivel a jódbevitel jelentőségét illetően a korosztályok egészségnevelése kiemelkedő népegészségügyi feladat.
