Barion Pixel

Csernobil és Fukushima hatásai

máj 18, 2019 | Tudástár | 0 hozzászólás

VAJON KÍSÉRT-E MINKET CSERNOBIL ÉS FUKUSHIMA?
Tudnivalók a jód 131-es izotópjáról

Nemrég volt a fukusimai és csernobili atomerőmű katasztrófák évfordulója (március 11-én és április 26-án). Ennek kapcsán kiemelten fontosnak tartjuk az atomkatasztrófák és a pajzsmirigy megbetegedések összefüggésének kapcsolatát hangsúlyozni.

Amikor valamilyen atomkatasztrófa történik az egyik szennyező anyag, ami a levegőbe kerül az I-131. A 131-es jódizotóp a legrákkeltőbb az összes jódizotóp közül. Úgy vélik, hogy a hasadási termékkel (atomrobbantás miatti kihullás vagy atomerőművi baleset, mint például a csernobili baleset által) szennyezett területeken a többlet pajzsmirigyrákos esetek számának nagy részét ez az izotóp okozza.

És hogy miért ilyen veszélyes? Egyrészt a levegőbe kerülve borzasztó nagy távolságokat tud megtenni, ami aztán a csapadék segítségével a földre jut. A fukisimai atomkatasztrófát követően hazánkban mindössze 2 héttel később a megengedett érték 500-szorosát mérték ebből az izotópból. Ugye milyen borzalmasan hangzik?

Amennyiben valaki megfelelően és folyamatosan gondoskodik a tiszta jód beviteléről, úgy a szervezetbe került I-131 nem épül be és a vizelettel együtt távozik. Ellenben ha valaki jódhiányos állapotban van, akkor annak pajzsmirigye (aminek működéséhez jód kell) megköti ezt az izotópot és az viszonylag erős sugárzást bocsát ki, amely szövetroncsoló hatású.

Fontos tehát a folyamatos jódpótlás egyrészt a pajzsmirigy normál működéséhez, másrészt amiatt, hogy az ilyen katasztrófák esetén minimalizáljuk a komoly betegségek kockázatát. Mivel a katasztrófákat előre nem tudjuk megjósolni (és sajnos többnyire csak késve tudjuk meg, mire már késő reagálni), ezért nagyon fontos a jódszint egészséges mértéken tartása, mert így sokkal kevésbé leszünk kitéve ilyen káros hatásoknak egy esetleges katasztrófa idején!!!

Tiszta szerves jód az egészséges szint megtartására: https://kekjod.hu/termekismerteto/