Az 1986. április 26-i csernobili atomerőmű katasztrófa legjelentősebb élettani veszélyét a jód131-es rendszámú radioaktív izotópja okozta (131I), amely bekerülve az érintettek szervezetébe beépült a pajzsmirigybe és a pajzsmirigy rákosodásának előfordulását megsokszorozta (elsősorban a gyermekek esetében).

A megelőzés lehetőségei

A pajzsmirigy hormonok – a trijódtironin (T3) és a tiroxin (T4) – képződéséhez jódra van szükség, amit az ivóvízből, a jódtartalmú gyógyvizekből és a táplálékokból vesz fel a szervezet. Kiemelkedően nagy a tengeri eredetű táplálékok (algák, lamináriák, rákok, halak stb.) jódtartalma. A szakértők megállapították, hogy a sugárzó jódizotóppal fertőzött területeken legelő tehenek tejében nagyon jelentős sugárzó jódizotóp koncentrálódik, így annak fogyasztása váltotta ki a mintegy 6 ezer gyermek és felnőtt pajzsmirigy rák okozta halálát. A fertőzött tej fogyasztását az illetékes hatóságoknak azonnal meg kellett volna akadályozni.

A jódhiányos élő szervezet illetve pajzsmirigy elsősorban szervetlen jódsók (jodidok, jodátok) és szerves kötésű jód segítségével előírt módokon feltölthető, amikor is a radioaktív jódizotóp felvétele megszüntethető vagy jelentősen csökkenthető. Előnyös az lenne, ha a jódbevitel, amit jódprofilaxisnak nevezünk az atomerőmű 30-50 km-es körzetében és az adott ország „jódszegény” területein élők esetében általánosan bevezetésre kerülne, mert akkor az nemcsak atomerőmű katasztrófa vagy atomtámadás esetén jelentene pótolhatatlan jelentőségű védelmet a lakosság számára, hanem közegészségügyi (népegészségügyi) szempontokból is, mivel például hazánkban a lakosság többsége nemzetközileg is jódszegény területnek minősített helyeken él.

A radioaktív sugárzás mértékét (dózisát) Geiger-Müller számlálóval és radiojód detektorral határozzák meg (ruha, haj, bőr, pajzsmirigy). A sugárzást szenvedetteket a szakorvosok teljes vérvizsgálatnak vetik alá. A vörös- és fehér vérsejtek száma alapján értékelik a besugárzás mértékét és szükség esetén csontvelő-sejt képződést segítő valamint a sugárzó izotópot kivezető gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Jelentősebb sugárdózis esetében azonnali kórházi kezelés következik (izolálás, vérátömlesztés, csontvelő-átöltetés).

A sugárzó jódizotóp (131I) felezési ideje 8 nap. Kisebb dózisok esetén ilyenkor mintegy két hónap alatt a hatóanyag kiürülhet a szervezetből.
Sugárbiológusok véleménye szerint a sugárzó, radioaktív cézium (Cs), amelynek felezési ideje sokkal hosszabb, mint a jódizotópé, még ma is Csernobil és környékének fő veszélyforrása, amely még évtizedekig megmaradhat (talaj, erdők, gombák, bogyós gyümölcsök, állatok, tavak élővilága stb.).

Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium adatai és jelentései szerint az évente Ukrajnában világrajövő 426 ezer újszülött 80%-ánál áll fenn a veszélye valamilyen betegség kifejlődésének. 300 ezer gyermek védtelen a visszafordíthatatlan agyi károsodást okozó jódhiánnyal szemben. A gyermekek 8%-a születik súlyosan jódhiányos anyától. Évente több mint 34 ezer szellemileg sérült gyermek születik Ukrajnában. Szakemberek véleménye szerint, hogyha a helyzet nem javul, akkor a következő 10 évben 6 ezer gyermek fog kretenizmus fogyatékkal születni, míg további 320 ezernek komoly problémái lesznek az iskolai előmenetellel, majd pedig a munkaerő piacon.
Ajánlott forrás: A japán Fukushima-daiichi atomerőmű katasztrófa egészségügyi helyzete http://www.origo.hu/20110316-a-pajzsmirigyrak-a-fokockazat-atomsugarzas-…

Közreadta:
prof. dr. Török Szilveszter a kémiai tudományok kandidátusa, a Bioaktív kékjód+ gyártója