Barion Pixel

Jód és evolúció

szept 16, 2019 | Tudományos háttér | 0 hozzászólás

Nem lennénk emberek, ha nem ettünk volna jódot!

Az élet az óceánban, egy kifejezetten jód dús környezetben keletkezett az evolúciós szemlélet szerint, mely elméletet még az orvosok is elfogadják. Ez alapján tehát szervezetünknek alapvetően szükséglete a jód, különösképpen tekintve a pajzsmirigyet, a tüdőt, a szívet és a mellékveséket.

Ezt egy friss kutatási eredmény is alátámasztja, melyben olyan főemlősöket (bonobókat) vizsgáltak, akik jódszegény környezetben, a Kongó-medencében élnek (https://bmczool.biomedcentral.com/…/10.11…/s40850-019-0043-z).

A főemlősök jódszükségletüket ösztönösen fedezik olyan növényekkel, melyeknek magas a jódtartalmuk (pl. tündérrózsa). Ezekről a növényekről kiderült, hogy majdnem olyan gazdag a jódtartalmuk, mint a tengeri hínárnak.

Az emberszabásúak nagyobb agyának fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő jódbevitel, és mivel nagyon hasonló étrendjük van, mint az emberelődöknek, a mostani kutatás az emberi nem múltjáról is sokat elárulhat. Érdekes módon a majmok még ott is elegendő jódhoz jutnak, ahol az emberi népességet súlyos jódhiány sújtja, és amelyet a kormányzat a jódozott sóval próbál enyhíteni. Sajnos a hiányra visszavezethető problémák még mindig a népesség jelentős részét érintik.

A mostani kutatás választ adhat arra a kérdésre, hogy miként maradhatott fenn az ember a jódhiányos területeken is: úgy, hogy a hiányt mocsári vagy tengeri növényekből pótolta.

A kékjód feltalálásával és folyamatos gyártásával szerencsére mentesülünk attól, hogy ilyen növényeket kelljen keresgélnünk és megennünk, mivel annak segítségével könnyen és gyorsan juthatunk megfelelő mennyiségű természetes jódforráshoz.

Tiszta szerves jód az egészséges szint megtartására: https://kekjod.hu/termekismerteto/