A jód a szervezet energiafelszabadításának, a sejtlégzés erősségének szabályozásában résztvevő pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijód-tironin) alkotóeleme. A szervezet csaknem teljes egészében az ivóvízből fedezi a jódszükségletét. Kisebb mennyiségben a tengeri élőlények szervezetében is előfordul, de ez a mennyiség nem számottevő az egészség biztosítása szempontjából. Pajzsmirigyhormonok hatására felgyorsul a tápanyagok égetése és az energiaraktárak felszabadítása. Gyorsul a pulzus, a légzés, nő a vérnyomás, a testhőmérséklet, bélműködés, miközben a zsírraktárak leépülnek. A pajzsmirigyhormonok az egészséges idegrendszeri és értelmi működések szempontjából nélkülözhetetlenek.

A jódhiány előfordulása és okai

A jódhiány az emberi szervezet leggyakoribb hiánybetegsége. A világon mintegy 2 milliárd ember jódfelvétele elégtelen – ez az iskoláskorúak kb. harmadát jelenti. A jódhiány az értelmi fogyatékosság egyetlen hatékonyan megelőzhető formája. A jódhiány különösen a magas hegységek jódszegény termőtalaján gyakori. Magyarország ugyan nem tartozik a „hegyes” régiók közé, területének 2/3-a mégis mérsékelten jódhiányosnak tekinthető.

A jódhiány tünetei

A földrajzi jódhiány két legfontosabb megnyilvánulása az endémiás (földrajzilag behatárolt) golyva és kretinizmus.

A golyva a pajzsmirigy akár labdaméretű megnagyobbodása, mely a mirigy hormontermelésének kompenzálásának céljából jön létre. Méreténél fogva a nyakon komoly térszűkítő folyamatot jelenthet, mely akár életveszélyes is lehet a légutak és a nyaki erek összenyomása következtében.

A kretinizmus szintén endémiás. Az állapot lényege törpenövéssel szövődött súlyos értelmi fogyatékosság. Kretinizmust gyakorta kíséri golyva, siketnémaság, mozgáskorlátozottság.

A jódhiány enyhébb formái enyhébb-súlyosabb értelmi fogyatékosságot okozhatnak. Sokan feltételezik, hogy az egyes etnikai csoportok közötti IQ különbségek létrejöttében a jódfelvétel különbségei is szerepet játszhatnak.

Az elégtelen pajzsmirigyműködés (hipotireózis) is sajátos tünetegyüttessel jár: a lábszárak ujjbenyomatot nem tartó ödémája (mixödéma), a haj és szemöldök kihullása, lelassult gondolkodás, szívverés, légzés, emésztőműködések, alacsonyabb testhőmérséklet, stb. A hipotireózis is megszokott jelenség súlyos jódhiány esetén., mely társulhat golyvához és kretinizmushoz is.

A jódhiány lefolyása és terápiája

A jódhiány önmagában jóindulatú betegség, megfelelő jódpótlással a szervezet anyagcsere-egyensúlya könnyen helyreállítható. golyva esetén gyakorta van szükség a térszűkítő folyamat sebészi megoldására (lényegében a pajzsmirigy teljes eltávolítására), ami után az egyén egészsége napi 1-2 tabletta pajzsmirigyhormonnal 100%-ban biztosítható.

Kretinizmus esetén a pótlólag adott jódpótlásra és/vagy pajzsmirigyhormon-pótlásra szükség lehet, de a súlyos agykárosodás problémája már nem oldható meg. A kretének kezelése legtöbbször a megfelelő pajzsmirigyhormon ellátottság és a gyakori társuló betegségek kivédéséből áll. A kretének e felnőttkort így is ritkán érik el.

A jódhiány diagnózisa

A jódhiány a vér pajzsmirgyhormon koncentrációjának mérésével, a golyva szövettani vizsgálatával, a lakóhely ivóvizének közegészségügyi ellenőrzésével könnyen kimutatható. Minden esetben magas az agyalapi mirigy pajzsmirigyműködést serkentő hormonjának (TSH) termelése, mellyel a szervezet a pajzsmirigyhormonok hiányát kompenzálni próbálkozik – jód nélkül ez természetesen nem lehetséges.

Szerző: Dr. Elek Csaba

(Forrás: http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/betegseg-es-tunet/jodhiany-106167.html )