Barion Pixel

Az organikus jódról: a jódhiány elkerülése

A természetes jód a pajzsmirigy hormonok működéséhez szükséges bio és mikroelem. Nélküle jódhiány lép fel, mely anyagcsere funkcióink és egyéb – szinte minden testi és szellemi -funkciónk elégtelen működéséhez vezet.

A természetes jódbevitelről, a jódhiány elkerüléséről

A jód táplálékkal kerül a szervezetbe. A jódhiány a hormonképzés, majd az anyagcsere-folyamatok csökkenéséhez vezethet. Hazánk több mint 80%-ában a talajok, a vizek és így a táplálékok jódtartalma nem fedezi a lakosság jódszükségletét, ezért Magyarországon a jódhiány komoly közegészségügyi probléma. 

 

 

Természetes módon is sokat tehetünk azért, hogy minél több szerves kötésű, organikus jód kerüljön szervezetünkbe. Fogyaszthatunk minél több tengeri eredetű táplálékot. Hiszen a tengeri flóra és fauna tartalmazza azt a fajta természetes jódot, amelyre szervezetünknek elengedhetetlen szüksége van, és amelyet képes a szükséges módon felhasználni. Aki azonban nem teheti meg, hogy folyamatosan tengeri algákat, halakat, rákot vagy lamináriát fogyasszon, annak egyéb forrásból – lehetőleg szerves kötésű jódot tartalmazó étrendi-kiegészítők fogyasztásával – szükséges fedeznie szervezete jódszükségletét és megelőznie a jódhiány állapotát.

Fontos kiemelni, hogy a jódozott só használata a szervezet számára több szempontból sem a legmegfelelőbb megoldás! Erről bővebben alább még olvashat!

A szervezet jódszükséglete a jódhiány elkerüléséhez

(a WHO, UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság ajánlása)

Korosztályok µg/nap Bioaktív kékjód+
[csepp/nap]
Óvodások 100 2
Iskolások (7-10 év) 100 2
Iskolások (11-14 év) 150 3
Felnőttek 150 3
Áldott állapotban 150 3
Szoptatás alatt 200 4

 

A jelenlegi jódhelyzet Magyarországon

Jódhiány területek szerint

Az ENSZ és a WHO 1985-ben a jódhiány okozta betegségek felszámolására szólította fel tagállamait. Ez a magyar egészségügyre is hatalmas feladatot ró, hiszen ennek keretében 2010-re a népegészségügyi program a golyva előfordulásának gyakoriságát 2% alá kívánta visszaszorítani. A jelenlegi helyzet szerint viszont hazánk még nem éri el az elvárt szintet, és Magyarország területének jelentős részén a jódhiányos golyva többszörösen meghaladja a kitűzött értéket.

Hivatalos adatok szerint Magyarország területének 80-84 %-án a vizek és a talajok jódszegény állapotban vannak. Az ivóvizek jódtartalma: 3200 település közül csak 84 település lakói fogyasztanak megfelelő jódtartalmú vizet (150 mikrogramm literenként).

A jódhiányos endémiás golyva előfordulásának gyakorisága – három kivételével – minden megyében jelentősen meghaladja a nemzetközileg elfogadott 5 %-os arányt. A jódhiány legsúlyosabban a gyermekeket érinti.

A jódhiányt az egészségügyi kormányzat káliumjodidot tartalmazó konyhasóval (20 mg KI/kg), káliumjodid-tartalmú tablettákkal (50, 100, 200 mikrogramm jódtartalommal), természetes jodidot tartalmazó gyógyvízzel (JÓDAQUA), és szükség esetén pajzsmirigy-hormon készítmények napi adagolásával igyekszik megoldani.

 

Hasznos tudni, hogy az  utóbbi 20-25 évben elvégzett tudományos vizsgálatok bebizonyították a szervetlen eredetű jódadalékokról (jodidok, jodátok), hogy nedvszívóak, fényérzékenyek, bomlékonyak, csípősek, maró hatásúak, gyakran jódérzékenységet (jodizmust) okozhatnak. Nyálban vízben oldva nyálkahártya irritációt válthatnak ki és a pajzsmirigybe közvetlenül agresszíven beépülhetnek.

E készítmények gyártói és a szakorvosok felhívják a „fogyasztók” figyelmét arra, hogy „a ténylegesen hiányzó jódmennyiségnél többet bevinni nem kívánatos, sőt káros is lehet.”

Ezzel szemben az intelligens, szerves kötésű, természetes jódot tartalmazó étrendi-kiegészítők fogyasztása teljesen biztonságos, hiszen ezekből a szervezet csak a számára szükséges mennyiséget veszi fel és az esetleges felesleg kiürül.

Amikor a jód megbetegít

Jódhiány pótlása szervetlen jóddal

Európában az 1980-as években kezdődő jódadagolás révén, amit az egészségügy „jódprofilaxisnak” nevezett el, a legtöbb ország lakosságának mintegy 70 %-a rendszeresen jódozott sót fogyaszt, hogy elkerülje a jódhiányt. (2000-ben a magyar háztartások 16 %-a használt jódozott sót). Ezen túlmenően az állatok tápjába és a húsipari készítményekbe is keverhetnek jódozott sót.

A német Dr. Lothar Hotze » professzor a lakosság által vásárolt élelmiszerek jódozásának árnyoldalaira hívja fel a figyelmet. Szerinte a jód túladagolása pajzsmirigy-túlműködést, szívpanaszokat, fogyást, vérnyomás emelkedést okozhat. Egyes esetekben a pajzsmirigy alulműködését is előidézheti, aminek tünetei többek között a koncentráció- és alvászavar, hízás, hajhullás, sőt a túladagolás hajlamosít bizonyos – a pajzsmirigyet megtámadó – autoimmun betegségekre is.

Az „általános jódprofilaxis” szószólói ezzel szemben azt állítják, hogy az említett túlműködéssel járó autoimmun betegségek (Basedow-kór, Hashimoto-betegség) ritkák és a profilaxis áldása nem összehasonlítható azokkal a hátrányokkal, amelyek kevés embernek jelentenek gondot.

A tények a jódról és a jódpótlásról

Jódhiány helyes és helytelen pótlása

Az általános jódozás bevezetése előtt a Basedow-kór Németország lakosságának 1 %-át érintette, ma ez a szám 4 %-ra emelkedett. A Hashimoto-betegség, amikor is az immunrendszer pusztítja a pajzsmirigyet, ugyancsak jóval gyakoribbá vált. 1995 előtt ez a betegség lényegében nem is létezett Németországban, ma a betegek száma az összlakossághoz mérten 6 %. Ez a tendencia nagyon veszélyes, mert e két betegségben szenvedőknél gyakran megfigyelhető más belső elválasztású mirigyek megbetegedése is. Ez elsősorban a hasnyálmirigy Langerhans szigeteit érinti (I. típusú diabétesz), valamint a mellékvese-kérget (Addison-kór). Ezeket az összefüggéseke azért fontos szem előtt tartani, mert pl. a cukorbetegség világszerte egyre gyorsabban terjed.

Az általános, a szervetlen jódsókkal történő jódozás hosszabb távon olyan betegségek elterjedéséhez vezetett, amelyek eddig ritkábban fordultak elő. Ilyenek pl. különféle bőrbetegségek, akné, allergiás panaszok, amelyek semmilyen gyógyszerre nem reagálnak és lehet, hogy spontán javulnak ha megvonják a betegtől a jódot. A bőrpanaszok közül a dermatitis herpetiformis Duhrin, a jód-akné és a jódallergia. A szervetlen kötésű jód maró hatással van a nyálkahártyára, ezért náthát, kötőszöveti gyulladást, irritációt válthat ki. A jód által előidézett túlműködés fokozza a fényérzékenységet, ami akár életveszélyes fényallergiához vezethet. A szervetlen jódvegyület hatással van az idegrendszerre is: testi-lelki nyugtalanság, pánik- és félelemrohamok, agresszivitás és hiperaktivitás lehet a következmény. A jód által fokozott hormontermelés a csontok anyagcseréjét is befolyásolja, ami felgyorsíthatja a csontritkulás folyamatát. Ez az agresszív jódsó köhögést, lázat, hasmenést és fejfájást idézhet elő. A tartós jódfogyasztás pedig depressziót és impotenciát okozhat. Végül, de nem utolsó sorban a jód fokozza a nitrózaminok képződését. Ezek a vegyületek bizonyos élelmiszerekben találhatók és köztudottan erősen rákkeltők.

 

Az angliai Birmingham Egyetem kutatói rámutatnak, hogy a kezdődő, még panaszt sem okozó pajzsmirigy-túlműködés akár háromszorosára növeli a jód által okozott szívhalált, például a pitvari fibrillációt. Tovább nőhet az időskori demencia, az Alzheimer-kór és a combnyaktörés veszélye.

Dr. Jürgen Hengstmann professzor, a berlini Urban Kórház Pajzsmirigy Ambulanciájának vezetőjemár 1988-ban azt nyilatkozta, hogy a németek 10-15 %-át negatívan érinti az élelmiszerek jódozása. Hotze professzor adatai szerint a jód miatt már megbetegedettek száma országosan több, mit 10 %.

A feltétlenül szükséges általános jódpótlás legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdései

Japán hivatalos adatok szerint náluk a napi táplálkozással bevitt jódmennyiség, amely főképpen tengeri eredetű táplálékból áll, eléri az 500-1000 mikrogrammot, sőt egyes adatok szerint akár az 1500 mikrogrammot is. Talán ez a „japán csoda” biológiai alapja és oka? Ezek az értékek évszázadok-évezredek óta fennállnak. Az átlagos életkor ma Japánban a legmagasabb az egész világon; a nőké 86 év, a férfiaké meghaladta a 80 évet (Magyarországon a nők átlagos életkora 75 év, a férfiaké 67 év). A közhiedelem szerint a „tengeri só” és a „tenger gyümölcsei” természetes eredetű jódot tartalmaznak, ez a jód érdekes módon a jódra érzékenyek számára ártalmatlannak bizonyul. Az állítás első része nem igaz, hiszen a tengeri sóban a jód jodidkötésben szerepel, vagyis ez az a jódsó, amiről végleg kiderülhet, hogy egészségkárosító hatású.

A tudományos vizsgálatok és az évezredes tapasztalatok viszont egyértelműen azt igazolják, hogy az élő szervezetek számára az 1 vegyértékű pozitív kötésben lévő jódion a legfontosabb, a legaktívabb, a legkedvezőbb élettani hatású. Ez a jódnak az emberi és állati szervezet számára legtermészetesebb állapota, amely a tengeri flórában és faunában évmilliók óta biotranszformált állapotban fordul elő.

Dr. Issekutz Béla professzor, a „Gyógyszerrendelés” könyvében írja: „A szerves jódvegyületek közül azok használhatók a szervetlen jódsók helyett, amelyek a szervezetben elbomolva jódhatás kifejtésére képesek. Ezek többnyire íztelenek, a gyomrot nem bántják, s lipotróp (zsírbontó) tulajdonságuk révén az idegrendszerben is hatnak.”

Tudományos vizsgálatokkal bizonyítható, hogy az elemi jódmolekula és a jódionok emberi táplálékként is szolgáló poliszacharidok speciális térhatására pozitív ionkötést hoznak létre és stabil, komplex kötést alakítanak ki. A biotranszformált természetazonos szerves jódkészítmény így az élő szervezetek (emberek, állatok, növények) jódszükségletének természetes tápanyag-bevitellel történő jódpótlására, biológiai és fiziológiai ismeretek, tapasztalatok és tudományos vizsgálatok szerint tökéletesen megfelel, mert:

• A jód az összes toxikus hatását elveszíti, nem vált ki jódérzékenységet (jodizmust);

• Biológiailag a legaktívabb formát veszi fel, kitűnően felszívódik az élő szervezetben, nincs túladagolási veszélye;

• Kórokozókat elölő, illetve szaporodásukat gátló hatása más vegyértékű jódot tartalmazó készítményekhez képest a legaktívabb és legártalmatlanabb (nem okoz pl. nekrózist);

• Stabil, jól tárolható, nem illékony, nem bomlékony;

• Nincs kellemetlen szaga és íze, gyakorlatilag íztelen és szagtalan;

• Megfigyelések és tapasztalatok szerint, az általunk ajánlott jódkészítményeket okos vagy intelligens jódkészítményeknek is nevezhetjük, mert akkor kerül a pajzsmirigybe, amikor bizonyos, a májban termelődő enzimek felszabadítják belőle a jódot. Ezek az enzimek csak jódhiányos állapotban képződnek a szervezetben. Amikor pedig a jód már elegendő a szervezet számára, akkor a felesleg egyszerűen kiürül.

A védettség alatt álló emberek (és állatok) napi jódszükségletének fedezését, illetve hiányának megelőzését szolgáló jódkészítmények természetes eredetű, biopolimerrel komplex kötésben levő 1 vegyértékű pozitív jódionokat tartalmaznak.

Fontos tudni, hogy pajzsmirigy túlműködésben (hipertireózisban) szenvedők esetében mindennemű jódpótlás tilos, így mindenkinek azt javasoljuk, hogy jódpótló készítmények fogyasztása előtt keresse fel kezelőorvosát és kérje az ő javaslatát.

A készítmény hatása nem garantált és eredménye egyénenként eltérő lehet.