Hízás, idegesség, meddőség oka is lehet a pajzsmirigy rendellenesség

Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus, immunológus

Kicsi, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.

Az endokrin- (belsőelválasztású mirigyek) és az immunrendszer közös feladata: az emberi szervezet egységes, élettani működésének fenntartása. Ezt a feladatot a két rendszer szoros kölcsönhatásban biztosítja. Az endokrin rendszer által termelt szabályozó anyagok, hormonok hatnak az immunrendszer működésére és az immunrendszer fehérjéi (antitestjei) befolyásolják az endokrin szervek (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, herék és petefészkek, hasnyálmirigy) működését. Ez azt jelenti, hogy az endokrin rendszer kóros működése az immun (védekező) rendszer csökkent aktivitását eredményezi (pl. fertőzésekkel szemben fokozott hajlam).

Az immunrendszer megbetegedése: az autoimmun kórképek lényege az, hogy a saját szerveit (pl. a pajzsmirigyet) idegen anyagként ismeri fel és ellenük támadást indít (autoimmun gyulladások). Az endokrin és az immunrendszer kóros állapotának létrejöttében alapvetőek a különböző okokból kialakult stressz állapotok. Ennek lényege az, hogy a lelki vagy testi túlterhelés a mellékvese (stressz szervünk) működését fokozza, majd annak kimerülését eredményezi, amely autoimmun betegségekhez vezet(het).

A pajzsmirigy és fontosabb betegségei

Golyva (struma)                   Autoimmun thyreoiditis

A pajzsmirigy

A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont termel, trijód-tironint (T₃) és thyroxint (T₄). Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működéséért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasz-tásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését, csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelkiállapotunkat is.

• Ha elégtelenül működik

  Az alulműködésnek (hypothyreosis), vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is.

  Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy!). Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH-nak a meghatározása segít a kórismézésben, de egyetlen hormonérték önmagában nem diagnosztikus értékű! A pajzsmirigy ultrahang vizsgálata fontos vizsgálat, de a betegség pontos diagnózisát önmagában nem biztosítja! A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással.

  Fontos a megfelelő jódfogyasztás megelőzési célzattal. Mivel Magyarország nagyrészt jódhiányosnak számít, ezért erre különösen oda kell figyelni. Terhesség, szoptatás idején megnő a jódszükséglet, a magzat fejlődéséhez alapvető a megfelelő jódellátottság. Gyermek- és serdülőkorban szintén elegendő mennyiségű jód szükséges a normális fejlődéshez.

  Figyelem: a már pajzsmirigybetegségben szenvedőknek a jód bevitele veszélyes lehet (gyulladást válthat ki, befolyásolhatatlan túlműködést indíthat el) ezért a bevitele betegek számára nem javasolt! (egyes „fogyasztószerek” kóros mennyiségben tartalmazhatják!).

• Ha „túlpörög”

  A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy meg-nagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért.

           

  Basedow kór                           Pajzsmirigy rák

• A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései

  A krónikus autoimmun pajzsmirigy gyulladás főleg a nőket érinti. Gyakran tünetmentes, de együttjárthat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat.

  A pajzsmirigy komponensei: a Thyreoglobulin és a TPO elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet.

• Veszélyeztető tényezők

  A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változó kor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt vagy mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

• A pajzsmirigy daganatai

  Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható. A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.

Pajzsmirigy vizsgálatok

Alapvetően fontos a betegség adatainak, tüneteinek megismerése. Mivel a betegségek egy része örökletes, ezért tudni kell, hogy a családban volt-e már pajzsmirigybetegség.

Milyen tünetek utalhatnak endokrin betegségre:

• Szíveredetű panaszok: ritmuszavarok hátterében gyakran (20-25 %-ban) a pajzsmirigy betegsége áll.
• A koleszterin szint emelkedését gyakran a pajzsmirigy csökkent működése okozza (az USA-ban 16 millió egyén koleszterin szintje a pajzsmirigy gyógyításával befolyásolható volt).
• A lelki (pszichés) eredetű zavarok (pánik tünetek, depresszió) hátterében endokrin ok állhat.
• A szülések 10-17%-ában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigy gyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes tüneteit ritkán észlelik. A tünetek sokrétűek lehetnek: erős szívdobogás, idegesség, gyengeség, kimerültség testsúly-növekedés, elhízás, hajhullás a leggyakoribb jelek. A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruáció zavaroknak.

Az elhízás korunk betegsége

Az esetek egy részben csökkent étvágy mellett gyarapodik jelentősen a beteg és alakul ki elhízás. A háttérben gyakorta a csökkent pajzsmirigybetegség deríthető fel.

A fizikális vizsgálatok során az esetek nagyobb részben a betegség fennállása bizonyítható.

A diagnózishoz szükségesek lehetnek a következők:

• Vérvizsgálat a hormonok szintjének, az immunfolyamatok fennállásának bizonyítására, „tumormarker” (thyreoglobulin) detektálásához.
• A szokás ultrahang vizsgálat indokolt lehet, de önmagába nem elégséges a diagnózis felállításához.
• Az esetek egy részben izotópos vizsgálat szükséges, amelynek során a beteg vénás injekciót kap és a pajzsmirigy göbök állapotáról kapunk értékes információt. Az izotópvizsgálatok segítségével fájdalommentes módon kaphatunk képet a belső szervek elhelyezkedéséről, nagyságáról. Az érfeltöltéses eljárás során az esetleges kóros képződmények azonosíthatók.
• A göbös betegségekben vékonytűbiopszia válhat szükségessé, amelynek lényege, hogy a pajzsmirigyből kicsiny anyagot szívunk le a citológiai, szövettani értékeléshez.
• Ritkán kerül sor más képalkotó eljárásra: Az elváltozás lokalizálásában segíthet a számítógépes rétegfelvétel (CT) és a mágneses rezonancia (MR).

Kezelés

A kezelés minden esetben a kiváltó ok függvénye.

Gyógyszeres kezelés: a pajzsmirigy működésének gátlását vagy a kiesett működés pótlását, az immun folyamatok gyógyítását szolgálja.

Izotópos terápia: a túlműködő és megnagyobbodott pajzsmirigy kezelését szolgálja. Előnye, hogy fájdalommentes, ismételhető és daganatos betegséget az alkalmazott dózisokban bizonyítottan nem vált ki.

Műtét: az esetek kicsiny hányadában szükséges: rosszindulatú daganat gyanúja vagy hatalmas („elhanyagolt”) pajzsmirigy estében.

A pajzsmirigybetegségekhez gyakorta más tünetek, kórképek is társulnak:

• A szem betegségei. Gyakran allergiásnak gondolt szemtünetek hátterében a Basedow-Graves betegség áll.
• Az idegrendszer általános gyengeséggel járó betegsége (myasthenia gravis) ritkán kerül időben felismerésre, pedig idejében felismerve gyógyítható. Ennek a betegségnek egyik formája a szemen jelentkezik.
• Cukorbetegség: inzulinhiányos, 1. típusú diabetes mellitus
• A bőr festékhiányos betegségei (vitiligo)
• Ismételt vetélés, terméketlenség

Az alább bemutatott 58 éves férfi évek óta járt szemészeti, ideggyógyászati szakrendeléseken. A kórházi bennfekvései során sem derült fény betegségére, ezért gépkocsit nem vezethetett, munkaképtelennek nyilvánították. Nagyfokú gyengeségről panaszkodott, amelyet reggel még elfogadhatónak tartott, de délutántól gyengesége, kettőslátása fokozódott. A kivizsgálása során autoimmun pajzsmirigybetegség és autoimmun idegbetegség (myasthenia) társulása volt kimutatható (kezelés előtt). A kezelés után a panaszai 3 hét múlva fokozatosan csökkentek, majd megszűntek. Látása normalizálódott, korábbi munkáját folytathatta és gépkocsit is vezethet.

Kezelés előtt

Kezelés után

www.egeszsegere.com