Barion Pixel

A pajzsmirigy működéséről

jan 13, 2017 | Tudományos háttér | 2 hozzászólás

Dr. Szabolcs István professzor

Elhangzott: 2005.03.29. – Kossuth Rádió/Gyógyír

Dr. Szabolcs István professzor, egyetemi tanár, az Országos Gyógyintézeti Központ endokrinológusaDr. Szabolcs István professzor, egyetemi tanár, az Országos Gyógyintézeti Központ endokrinológusa beszél a pajzsmirigy működéséről. Riporter: P. Kiss Zsuzsa.

Riporter – A pajzsmirigyről nagyon keveset tudunk. Milyen szerepet tölt be a szervezet működésében ez a fajta belső elválasztású mirigy?

Dr. Szabolcs István – A szervezet anyagcseréjének az egyik meghatározója, pajzsmirigy nélkül mondhatni, nincs is élet. Az anyagcsere valamennyi folyamatában szerepet játszik, általában stimuláló.

Riporter – Az anyagcsere sebességét határozza meg? Tehát ettől van az, hogy valaki rengeteget tud enni és mégis vékony marad, vagy éppen csipeget, és minden meglátszik rajta?

Dr. Szabolcs István – Ez nagyon bonyolult és azt hiszem, részletesen nem is kell róla beszélnünk, de valóban, az anyagcsere gyorsítása az a pajzsmirigy-hormonoknak az egyik fő hatása.

Riporter – Azért kérdeztem csak itt a súly és a pajzsmirigy-működés összefüggését, mert nagyon sokan, akik túlsúllyal küszködnek, vagy éppen kórosan soványak, megnézik ilyenkor, hogy hogyan működik a pajzsmirigyük.

Dr. Szabolcs István – Ez így igaz. Tehát ehhez azt kell elmondani, hogy a pajzsmirigy-túlműködés, tehát a túl sok pajzsmirigy-hormon, valamint az alulműködés, a kevés pajzsmirigy-hormon az milyen tünetekkel jár. A túlműködésben gyors az anyagcsere, és ennek a klinikai jelei azok valóban a fogyás, megtartott étvágy mellett, tehát ugye, az a szerencsés helyzet van, hogy az ember annyit ehet, azt mégis fogy. Aztán az izzadékonyság, a reszketés, a szaporább szívműködés, hasmenés-hajlam, ezek a pajzsmirigy-túlműködésnek általános tünetei. És a csökkent működésnek a tünetei pontosan ennek az ellenkező, tehát ilyenkor lassúbb az anyagcsere, tehát aluszékonyak vagyunk, hízunk, száraz a bőrünk, székrekedésünk van, és még számos egyéb tünet, lassúbb a szívműködés például. A pajzsmirigy-hormonok a szervezet egyetlen olyan molekulái, amelyek jódot tartalmaznak, és a jód az valóban esszenciális, tehát létfontosságú a pajzsmirigy-hormon képzéshez, ezért ha most a külső környezetet nézzük, akkor valóban a jódellátottság fontos a pajzsmirigy-hormonok termelésében. A túlműködésnek két fő oka van, a fiatalkori túlműködéseknek a fő oka az egy immunbetegség. A pajzsmirigy ellen termelődnek olyan anyagok, amelyek a pajzsmirigyet arra késztetik, hogy túlműködjön, ez az úgynevezett Basedow-kór, közismert általában, ahol ezek a túlműködéses tünetek vannak. Ez fiataloknak, elsősorban nőknek a betegsége vagy középkorúaknak. Van a túlműködésnek egy másik oka, ez a jódhiánnyal kapcsolatos, ez jóval bonyolultabb. Talán célszerű is lenne, hogyha majd egy kicsit külön beszélnénk a jódhiányról. A csökkent működésnek a fő oka az pedig elsősorban két dolog, az egyik szintén egy immungyulladás, de ez tönkreteszi a pajzsmirigyet, fiatalokon egyaránt jelentkezik, idősebb korban szintén, valamint a csökkenés másik oka nagyon egyszerűen, ha valakinek nagy a pajzsmirigye, nyomja a légcsövét, nyelőcsövét, akkor ki kell venni, vagy más okból is sokszor ki kell venni, és ilyenkor csökkent működés jelentkezik.

Riporter – Gondolom, hogyha nincs pajzsmirigy-hormon, akkor azt lehet pótolni mondjuk, gyógyszeres kezeléssel.

Dr. Szabolcs István – Hogyne, éspedig tökéletesen. A betegeknek mindig elmondjuk, és ezzel megnyugtatjuk őket, hogy ugyanazt a molekulát adjuk, mint amit a szervezet nem termel. Tehát amikor pajzsmirigyhormon-hiány van, és azt mi pótoljuk, akkor nem egy betegséget kezelünk valamiféle gyógyszerrel, aminek mellékhatásai lehetnek, hanem egyszerűen…

Riporter – Mesterséges készítménnyel, hanem mondhatnám azt, hogy ez egy szövetbarát…

Dr. Szabolcs István – Ez is egy mesterséges készítmény, de olyan egyszerű, hogy ezt kémiailag előállítják, de ugyanaz a molekula, ragyogóan fölszívódik, tehát egy hormonhiányt pótlunk. Ezért ha jól be van állítva a beteg, akkor nyugodtan elmondhatjuk neki, hogy sem az élet minőségét, sem az élet tartamát nem fogja befolyásolni a csökkent pajzsmirigy-működés ténye.

Riporter – Ez olyan, mint a cukorbetegség? Ha valakinek alulműködik a pajzsmirigye, akkor élete végéig gyógyszert kell szednie?

Dr. Szabolcs István – Legtöbb esetben igen. A nagy különbség a cukorbetegséghez az, hogy az inzulinpótlás az nem olyan tökéletesen megoldható egyelőre legalábbis nem, mint a pajzsmirigy-hormon pótlás.

Riporter – Azt mondta, hogy a pajzsmirigyhormon-termeléshez jód kell. Magyarországon nem egységes a jódellátottság. Én arról hallottam, hogy jód lehet a vízben és lehet a sóban.

Dr. Szabolcs István – A sóban akkor lesz jód, ha beletesszük alapvetően. De hogy is van ez Magyarországon? Tehát Magyarország egy enyhén mérsékelten jódszegény terület. Ez azt jelenti, hogyha a normális jódellátás alsó határa 100 µg/nap, akkor Magyarországon 50 és 100 között van általában az ellátottság. Ennek a forrása elsősorban az ivóvizeknek a jódellátottsága. Magyarországon azért is különleges a helyzet, mert az ország egyötödén, ahogy Ön említette, nem ez a mérsékelt jódszegénység van, hanem ott normális vagy akár bőséges a jódellátottság.

Riporter – Hol vannak ezek a területek?

Dr. Szabolcs István – Ez az Alföld középső területe, ahol valaha tengerfenék volt, és ottani rétegeknek magasabb a jódtartalma, és a mély artézi kutakból néha nagyon sok jódot is lehet kapni, illetve ott a vizeknek a jódtartalma igen magas is tud lenni.

Riporter – Mi van a négyötöd részével az országnak? Hát ugye, ők a szerencsések, az Alföld közepe.

Dr. Szabolcs István – Igen. Tehát az a kérdés, hogy akkor mit okoz ez a mérsékelten jódszegény területen a jódhiány? Tehát először is azt mondjuk inkább meg, hogy mit nem okoz. Tehát nem okoz csökkent pajzsmirigy-működést. Tulajdonképpen nem okoz mást, mint a kamaszkor környékén pajzsmirigy-megnagyobbodást, amit ugye, strúmának vagy golyvának nevezünk, ezek nagyon gyakran átmenetiek. A későbbi életkorban azonban a jódhiány következtében a pajzsmirigy göbösödni tud, és itt aztán kialakulnak göbös golyvák, amik esetleg növekedhetnek. Ezek érdekes módon túlműködővé is válhatnak, ez lesz a pajzsmirigy-túlműködés másik oka, és itt ez az idősebb életkorban egy komoly problémává válik.

Riporter – Hogyan kell pótolni a jódot? Hogyha valaki nem szeretné, hogy elérje ez a betegség, ne legyen strúmája, se göbös pajzsmirigye.

Dr. Szabolcs István – A jódpótlásnak is különböző módozatai vannak, de lényegében az alapvető az, hogy az asztali sót, a konyhasót jódozzák. Ez viszonylag könnyen megvalósítható gyári technológiával. De sajnos, mindenki látja, hogy jódozott konyhasó mellett asztali sót is lehet kapni a polcokon, az élelmiszerboltokban, és sajnos, a jódozott konyhasó általában egy kicsit drágább is. Ezért mi, akik ezzel foglalkozunk, nagyon régóta szorgalmazzuk, hogy csak jódozott konyhasót lehessen kapni. Itt meg kell jegyezni, hogy azon a területen, ahol a jódellátottság normális, ott a jódozott konyhasó használata nem okozna mellékhatást, és miután ott nagyon gyakran nem a helyi ivóvizet isszák, például főleg a terhesek, ezért a jódozott konyhasó-fogyasztás, ott legalábbis például a terhesek számára hasznos lenne, bár nem lenne elég. Ugyanis a jódozott konyhasónak az általános bevezetése mindenütt, Svájcban kezdték először ezerkilencszázhuszonhétben, mindenütt csökkentette a golyvák előfordulását. De vannak olyan életkorok, amikor ez nem elegendő, itt tehát más jódpótlás is kell. És ez a két életkor, az egyik a kamaszkor olyan területeken, ahol kifejezettebb a jódhiány…

Riporter – Fiúk, lányok együtt?

Dr. Szabolcs István – Fiúk, lányok együtt, de lányoknál gyakoribb a strúma, valamint a terhesség. Magyarországon a kamaszkori strúmanövekedés nem okoz olyan különösebb problémát, későbbiekben általában csökken, de a terhességi jódhiányra fel kell hívni a figyelmet. Minden magyarországi terhesnek jódpótlásra van szüksége. Tehát itt a jódpótlásnak a formája az vagy a jódtabletták, amelyek akkor olyan mennyiséget tartalmaznak, hogy az megfelelő a terheseknek, mondottam, hogy a normális bevitel alsó határa 100 µg, a terheseknek meg 200-250-re van szükségük, hogy ideális legyen, valamint a vitaminoknak, a multivitaminoknak egy javarészében is van 150 µg jodid, ez elegendő általában a terheseknek, hiszen azért ők fogyasztanak a táplálékkal is jódot, valamint vannak jód tartalmú gyógyvizek, és vannak más jód tartalmú táplálékkiegészítők is.

Riporter – Egyébként a terheseknél gyakoribb a pajzsmirigy-betegség? Tehát ez egy olyan életszakasz az ember életében, amikor veszélyeztetettebb?

Dr. Szabolcs István – Igen. Ha egy terhességi jódhiányt nem pótoljuk, akkor vannak olyan adatok, amelyek szerint a magzatnak az agyi és szellemi fejlődése talán, ez azért nem biztos, hogy igaz, ártalmat szenved. Ennek a mértéke nem pontosan ismert a nemzetközi irodalom szerint, de mindenesetre fontos, hogy a terhesek megkapják a megfelelő jódbevitelt. Maguknál a terheseknél pedig strúmanövekedés jelentkezhet, ha jódhiányosak. Egyéb betegségekre tetszett azonban ugye, rákérdezni, bizonyára arra, hogy a pajzsmirigy-túlműködés, a pajzsmirigy csökkent működés gyakoribb-e a terheseknél? Nos, azt lehet mondani, hogy igen. Az első probléma az, hogy egy enyhe fokú, nem felismert pajzsmirigy-csökkentműködés nehezíti a teherbe jutást. A második az, hogy enyhe fokú csökkent vagy túlműködések a terhesség során fokozódhatnak, befolyásolhatják a magzat agyi fejlődését szintén, valamint a terhességnek a normális végig vitelét is. Ezért a pajzsmirigy-beteg terhes az mindenképpen komoly odafigyelést igényel, gyakran endokrinológusnak a segítségét és igényli, és talán a jövőben egy szűrővizsgálat is indokolt lesz a terhességnek a tizenkettedik hetében. Ezt még ma nem lehet általánosan javasolni, de vannak olyan adatok, amelyek arra utalnak, hogy ez célszerű lenne.