A pajzsmirigy olyan szerv, amely közvetlenül hat az anyagcserére, így a szervezeted szabályozására. Ha jól működik, pajzsként véd, ha rosszul dolgozik, az egész szervezet megsínyli, és az éveken át tartó problémák hatására felmondhatja a szolgálatot, utat engedve további betegségeknek.
A csupán 18-25 grammnyi pajzsmirigy lepke alakú pajzsként helyezkedik el a gégefő alatt, a légcső előtt. Kétféle hormont (trijód-tironint (T3) és tetrajód-tironint (T4) termel, melyek szinte minden szervrendszer működését befolyásolják – a testhőmérséklettől az oxigénfogyasztáson és az izomműködésen át, a víz- és ásványianyag-háztartáson keresztül a koleszterinszint csökkenésig.
Jód, az éltető elem
A pajzsmirigybetegségek igen gyakoriak hazánkban, aminek az a fő oka, hogy kevés halat, tengeri sót fogyasztunk, és gyakran jódhiányos a táplálkozásunk. Márpedig mindkét pajzsmirigyhormon fontos építőköve a jód. Ha túl kevés jut belőle a szervezetedbe (ez a gyakoribb), a pajzsmirigy hormontermelésének csökkentésével reagál rá és a felsőbb agyi központokat olyan hormonok kibocsátására ösztönzi, melyek a pajzsmirigyműködést hivatottak fokozni. A pajzsmirigy erre válaszképpen megnagyobbodik, hogy hormontermelése elérhesse a kívánt szintet.
Különösen veszélyeztetettek a nők, ugyanis náluk ezek a megbetegedések négyszer olyan gyakran fordulnak elő, mint a férfiaknál, utóbbiaknál viszont a súlyosabb megbetegedések kerülnek előtérbe.
A diagnózist a vérből mért hormonszintek alapján állítják fel, de kétes esetben szükség lehet a pajzsmirigy tűbiopszájára, azaz szövetminta-vételre (ami a limfociták kimutatásával igazolhatja az autoimmun pajzsmirigy-gyulladást), illetve ultrahang-, és izotópvizsgálatra.
Ha túlműködik
A pajzsmirigy-túlműködés létrejöhet gyulladás, daganat, autoimmun betegség vagy speciális esetben jódtúladagolás vagy gyógyszerszedés hatására. Panaszt szinte egyáltalán nem okoz, a legtöbb esetben fel sem tűnik a betegnek, mennyire elterjedt a pajzsmirigy-megnagyobbodása. A golyva vagy orvosi szaknyelven struma csak lassan alakul ki, ezért gyakran hosszú ideig észrevétlen marad.
A tünetek igen változatosak – legtöbbször a pajzsmirigy változó mértékű megnagyobbodásával is jár – és személyenként eltérő mértékben jelentkezhetnek. A tünetek lehetnek egészen enyhék, míg máskor hirtelen kezdődnek és komoly panaszokat okoznak (nyugtalanság, ingerlékenység, alvászavar, szapora szívdobogás, fokozott verejtékezés, meleg-intolerancia, fáradtság, gyengeség, szédülés, izomgörcsök, testsúlyváltozás, hajhullás).
Feltűnőbb és egyértelműbb a pajzsmirigy betegsége, ha a nyak megduzzad. Kezdetben számos kellemetlen érzet hívja fel rá a figyelmet: nyelési- és légzési nehézség, „szűk” gallérok. Emellett a feleslegben lévő pajzsmirigyhormonok nőknél cikluszavarokat okoznak, férfiaknál pedig – bizonyos körülmények között – a spermiumok képződését lassítják. Így nem kívánatos gyermektelenséget, meddőséget okozhat.
Majdnem minden betegnél jelentkezik enyhébb-súlyosabb formában szemtünet is (a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet, és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben már ijesztő arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is). Ennek oka, hogy a szemizom-ellen is termelődik ellenanyag a szervezetben.
Kialakulhat pajzsmirigy autonomia, ami a pajzsmirigy egy olyan göbét jelenti (forró göb), mely a szervezet szabályozásától függetlenül termel pajzsmirigy-hormonokat.
A pajzsmirigygyulladás kétféle lehet – fertőzéses eredetű (gyulladással járó bakteriális), vagy a felső légúti huruthoz kapcsolódó, vírusos. Sokszor nem is ismeri fel sem a beteg, sem az orvos, hogy nem a hurut velejárója a nyaki-pajzsmirigytáji fájdalom, és a lázat sem a pajzsmirigy számlájára írják.
Kezelése
A pajzsmirigy-túlműködést minden esetben meg lehet gyógyítani. Kezelése a túlműködés eredetétől és sok egyéb tényezőtől függ, mint például a beteg életkora, a pajzsmirigy göbös volta, nagysága, a társuló egyéb betegségek, stb. A tünetek mérséklése után a pajzsmirigy gyógyszeres kezelése következik, mely által helyreállnak a hormonszintek. Később a tüneti szerek fokozatosan elhagyhatók.
Kezdetben minden esetben hormontermelést gátló gyógyszert kap a beteg. Ezt követi, ha szükséges, az izotópos kezelés (lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést).
Bizonyos esetekben a műtét a megoldás: célja, hogy a pajzsmirigylebenyek jelentős megkisebbítésével minél kisebb legyen az esélye annak, hogy a túlműködés a műtétet követően kiújuljon.
Alulműködésnél
Az alulműködésnél soha nem a kezeléssel, mindig a felismeréssel van gond. Gyakran előfordul, hogy a száraz bőr bőrgyógyászhoz, a rekedt hang fül-orr-gégészetre, a szem körüli duzzanat szemészetre viszi a beteget, és a részletek vizsgálata során elvész a teljes kép. Időben csak vérvétellel, a háziorvos által is kérhető TSH-meghatározással fedezhető fel.
A pajzsmirigy alulműködése előfordulhat veleszületetten, vagy kialakulhat az élet során. A pajzsmirigy-alulműködés szerzett formájának leggyakoribb oka a pajzsmirigy idült autoimmun gyulladása(Hashimoto-thyreoiditis), ennek oka a genetikai tényezők mellett a magas jódtartalmú étrend is lehet. Az egyéb okok közül a leggyakoribb az orvosi beavatkozás következtében kialakuló pajzsmirigy-alulműködés. Ez kialakulhat műtét vagy izotópkezelés után.
Veszélyben a nők
A nők 15%-nak van hajlama alulműködésre, és minden 10. nőnél alakul ki a probléma. Ha a családban előfordult alul- vagy túlműködés, akkor ez a rizikó jelentősen nagyobb.
Az alulműködést az esetek 80%-ban a változókor környékén ismerik fel. Mivel a változókor éppen olyan (nem jellegzetes) tünetekkel jár, mint az alulműködés, ezért nagyon gyakran abban a hiszemben vannak az alulműködő asszonyok, hogy nem a pajzsmirigy okozza azokat a tüneteket, melyeket átélnek.
A csökkent pajzsmirigyműködésnek két fokozata van. Kezdődő (szubklinikus vagy látens) alulműködésről beszélünk, ha a vérben a pajzsmirigy hormonszint még normális, azonban az agyalapi mirigy szabályozó hormonja (TSH) már emelkedést mutat. A betegek többnyire panaszmentesek, de fáradékonyság, 2-3 kg-os testsúlynövekedés, a vér koleszterinszintjének emelkedése figyelemfelkeltő lehet. Kifejlődött pajzsmirigy alulműködésnél a TSH emelkedésen túl már a vérben mérhető pajzsmirigyhormonszintek is alacsonnyá válnak.
Tünetek
Az esetek többségében eleinte nem jellegzetesek (izomgyengeség, fáradtság, rossz közérzet), a többi tünet fokozatosan, egyénenként változó sorrendben alakul ki. A pajzsmirigy csökkent működésében – típusos esetben – jellegzetes a beteg külleme. Az arc puffadt, álmosnak látszik, mozgás- és mimikaszegény. A bőrerek összehúzódnak, kifejezett a sápadtság.
A bőr jellemzően száraz, a végtagok hidegek. A beteg állandóan fázik. A testszőrzet megritkul, néha kopaszság is létrejöhet, a köröm töredezetté válik. Gyakran a szellemi működés is hanyatlik, a memória romlik. Csökken a libidó. Gyakori a székrekedés, a rossz étvágy ellenére általában gyarapodik a testsúly. A hang rekedtessé válik, a koleszterinszint megemelkedik.
Kezelés
Élethosszig tartó hormonpótlással történik, a tiroxin tabletta napi adagját személyre szabottan kell beállítani. A pajzsmirigy-alulműködés nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és ellenőrzéssel a beteg teljesen tünetmentessé tehető, ilyenkor a betegség nem befolyásolja sem az életkilátásokat, sem az életminőséget.
Természetes kezelési módok
- Az akupunktúrát alul- és túlműködés esetén is érdemes megpróbálni.
- A neurálterápia mindkét esetben támogatjaa pajzsmirigyfunkció kiegyensúlyozását, hatására enyhébb esetben szükségtelenné válhat a gyógyszer szedése vagy csökkenthető lesz a korábban szedett adag.
- Homeopátiával mind az alul- mind a túlműködés tünetei enyhíthetők, és szabályozza a hormontermelést is. A megfelelő készítmény kiválasztása azonban orvos feladata.
